A gyapjúszál természetesen hullámos, göndörödő szerkezetű, ezért a belőle készült kelmében rengeteg apró légzsák marad, és ez a bezárt levegő szigetel. Ennek köszönhető, hogy egy jó gyapjúkabát nyirkos, ködös októberi reggelen is melegen tart. A softshell és a műszőrme egészen más elven működik, így az őszi átmeneti kabátok közötti választásnál érdemes a kabát anyagából kiindulni: ettől függ leginkább, hogy a darab a szeles, esős napokon vagy inkább a csípős hidegben érzi jól magát. Az alábbiakban anyagonként vesszük sorra, mit tud a három legnépszerűbb kabátalapanyag, és hol vannak a határai.

Szeptember utolsó hetében, reggel háromnegyed nyolckor a Nagykörút még árnyékban van. A villamosmegálló üvegfalán pára ül, a sarki pékségből vajas kifli illata szökik ki az ajtó résén, a platánok alól pedig az első barna levelek csúsznak a járda szélére. Ilyenkor a lépcsőházban még úgy gondoljuk, elég lesz egy pulóver. Aztán a kapuban megcsap a szél, és már késő visszafordulni.

Szeptember közepe van. A reggelek már hűvösek, napközben viszont még elég egy pulóver. Épp ezért most érdemes elővenni a szekrény mélyéről a tavalyi télikabátot, és őszintén megnézni, kibír-e még egy szezont. Ha most tesszük, van időnk mérlegelni. Ha csak az első fagyos reggelen derül ki, hogy a cipzár beadta a kulcsot, sietve vásárolunk, és kapkodva ritkán választ jól az ember.