A softshell felépítése és időjárásállósága

A softshell laminált, többrétegű textília. A külső oldala általában sűrű szövésű, elasztánnal kevert poliészter vagy poliamid, a belső oldala puha mikropolár, a kettőt pedig összeragasztják. Így vékony, mégis tartásos kelme jön létre, amely jól felfogja a szelet. Ez ősszel többet számít, mint gondolnánk, hiszen a hideg érzetét sokszor nem is a hőmérséklet, hanem a huzat okozza. A felületet a gyártók többnyire tartós vízlepergető bevonattal (angol rövidítéssel DWR) kezelik, erről a vízcseppek legördülnek, mielőtt beivódnának a szövetbe.

A vízlepergető viszont nem ugyanaz, mint a vízálló. Rövid zápor vagy szitáló eső ellen a softshell jól véd, tartós esőben azonban előbb-utóbb átnedvesedik, hacsak nincs a rétegek között külön membrán. Cserébe lélegzik, a pára távozni tud rajta keresztül, ezért sietős gyaloglásnál vagy biciklizés közben sem párásodik be belülről úgy, mint egy teljesen zárt esőkabát. A rugalmas külső szövet a mozgást sem korlátozza. A bevonat idővel kopik, és a mosások is gyengítik, ezért a softshell kabátot kímélő programon, öblítő nélkül érdemes mosni: az öblítő bevonja a szálakat, és rontja a lepergető hatást.

A gyapjú hőszigetelése és nedvességkezelése

A gyapjú a legrégebbi kabátalapanyagok egyike, és megvan az oka, hogy máig nem szorult ki a divatból. A szálak közötti légrétegek szigetelnek, a szál pedig a párát is képes felvenni úgy, hogy tapintásra még nem érződik nedvesnek. Enyhén nedves állapotban is megtartja melegítő képességének jó részét, ami a szintetikus szálakról kevésbé mondható el. A szagokat sem veszi fel könnyen, ezért a gyapjúkabátot ritkán kell tisztítani, sokszor elég egy éjszakára kiszellőztetni.

Kabátoknál a gyapjúval leggyakrabban szövet vagy posztó formájában találkozunk. A szőtt anyagot sokszor ványolják, vagyis nedvesség, hő és mechanikai hatás alatt összetömörítik, ettől lesz a felülete zárt, szélálló és tartásos. A tiszta gyapjú puha és meleg, de nehezebb, és hajlamosabb a kopásra, bolyhosodásra. Sok kabátnál ezért poliamiddal vagy poliészterrel keverik, ami strapabíróbbá teszi a kelmét, és segít megtartani a formáját. A keverékarányból sok minden kiolvasható: minél több benne a gyapjú, annál inkább a természetes szál tulajdonságai érvényesülnek. Az erős, kitartó esőt a gyapjú sem szereti, átázva elnehezül és lassan szárad. A fazonválasztás és a méretezés szempontjait szövetkabát-vásárlási útmutatónkban gyűjtöttük össze részletesen.

A műszőrme szerkezete és kezelése

A műszőrme szintetikus szálakból, jellemzően akrilból, modakrilból vagy poliészterből készül. A szálakat kötött vagy szövött alapba rögzítik, a bundát pedig nyírással, fésüléssel, olykor festéssel alakítják a kívánt hosszúságúra és textúrájúra. A valódi szőrménél könnyebb, és mivel nincs szükség hozzá állati eredetű alapanyagra, sokan etikusabb alternatívaként választják. A melegítés itt is a szálak között megrekedő levegőn múlik, így a sűrű, tömött szőrzet melegebb, mint a ritkás. Ezt vásárláskor egyszerű ellenőrizni: ha a szőrzetet széthajtva könnyen kilátszik az alapszövet, a bunda ritka.

Önmagában a műszőrme kevésbé tartja vissza a szelet, mint a tömör gyapjúszövet vagy a softshell, ezért kabátokban általában sűrűbb alapanyaggal vagy béléssel együtt dolgozik. Hideg, száraz időben nagyon kellemes viselet, esőben viszont a szőrzet összetapad, és száradás után kócos maradhat. A szintetikus szál érzékeny a hőre: vasaló, forró radiátor vagy szárítógép hatására a szálvégek összegubancolódhatnak, rosszabb esetben megolvadhatnak. Szobahőmérsékleten megszárítva, majd puha kefével átfésülve a bunda visszanyeri eredeti formáját.

Az anyagok viselkedése az őszi időjárásban

Szeptember végén és október elején, amikor egy napon belül is nagyot változik az idő, a softshell a legalkalmazkodóbb választás. Reggel a szél ellen véd, délután, a napsütésben sem lesz benne melegünk, egy hirtelen zápor pedig nem okoz gondot. Ahogy a reggelek fagyosabbra fordulnak, egyre inkább a gyapjú jön el: a légrétegek szigetelése és a pára megkötése a hidegebb, nyirkos napokon mutatkozik meg igazán. A műszőrme a száraz hidegben érzi magát a legjobban, és azoknak jó választás, akik könnyű, mégis meleg kabátot keresnek, amely a megjelenésen is sokat dob.

A választást a mindennapi használat is befolyásolja. Aki sokat jár gyalog vagy kerékpárral, annak a lélegző, rugalmas softshell lesz kényelmesebb, az irodába, városi programokra pedig gyakran a gyapjúszövet illik jobban. A budmil női átmeneti kabát kínálatában mindhárom anyagtípus megtalálható, a férfi átmeneti kabátok között pedig szintén érdemes az anyagösszetétel szerint szűkíteni a választékot.

Az összetétel és a kezelési jelek a címkén

Az anyagról a legmegbízhatóbb információt a bevarrt címke adja, az Európai Unióban ugyanis a textiltermékek szálösszetételét kötelező feltüntetni. Vásárlás előtt ezeket a jeleket érdemes megnézni:

• A szálösszetétel százalékos aránya. Ha egy „gyapjúkabát” címkéjén a gyapjú csak kisebbségben szerepel, a kelme inkább szintetikus anyagként fog viselkedni.
• A külső anyag és a bélés külön sora. Több részből álló kabátnál a bélés összetétele gyakran külön szerepel, és a hőérzetet ez is befolyásolja.
• A „vízlepergető” (water repellent) és a „vízálló” (waterproof) megjelölés közötti különbség, softshellnél a membrán említése.
• Az áthúzott vasaló és az áthúzott szárítógép piktogramja, amely műszőrménél és softshellnél a hőérzékeny szintetikus szálakra figyelmeztet.

Ha pedig a mosási piktogram helyett a körbe írt betű, a vegytisztítás jele áll a címkén, számolni kell vele, hogy a kabát nem mosógépbe való.